A Föld napja- tevékenység terv gyerekeknek

Minden évben április 22-én ünnepeljük világszerte a Föld napját. Ilyenkor az óvodákban, iskolákban különböző érdekes tevékenységgel készülnek a pedagógusok a gyerekeknek, hogy minél élménydúsabb, emlékezetesebb és lényegre törőbb foglalkozások keretén belül tanítsák és neveljék a gyerekeket környezetünk védelmének fontosságára.
Egy tevékenység tervezése során az első fontos lépés, hogy meghatározzuk, hogy milyen céllal és milyen elvárásokkal tárjuk a gyerekek elé elképzeléseinket, az eltervezett játékokat, feladatokat.
Úgy gondolom, hogy óvodában ezek a célok és elvárások tisztán érthetőek és pontosak kell, hogy legyenek. A Föld napja jeles nap kiváló téma lehet az elfogadás, a társakkal való együttműködés, a képzelet, integráció, önértékelés, ritmusérzék fejlesztésre attól függően, hogy milyen fajta tevékenységet tervezünk.

A gyerekeket a „Sétálunk, sétálunk…”című mondókával körbe hívogatom, majd közösen is elismételjük, egymás kezét fogva körbe megyünk, a végén mindenki elfoglalja helyét a széken :
„Sétálunk, sétálunk,
Erdőt, mezőt bejárunk,
Dimbet- dombot megmászunk
Mikor aztán elfáradunk ,
Egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs.”
Beszélgetést kezdeményezek a lakóhelyünkről. Kérdések a gyerekek felé:
-Sétáltatok már az erdőben vagy egy parkban?
-Miket láttatok ott?
– Milyen állatok élnek az erdőben?
-Milyen növényeket láttatok?
Kihangsúlyozom , hogy a minket körülvevő természetre és a benne levő dolgokra mindig oda kell figyelni és vigyáznunk kell rájuk.
Most hogy így beszélgettünk az állatokról és a növényekről, eszembe is jutott egy dalocska, eléneklem nektek. Szeretném, ha megfigyelnétek, hogy mi minden történik a természetben ilyenkor tavasszal.

Az ének után egy méhecske bábut veszek elő, aki képeket hozott a gyerekeknek. Ezek segítségével megbeszéljük az énekben hallottakat, elmondjuk, hogy mennyi csodás dolog vesz minket körül a természetben: virágok, fák, víz, erdő, parkok, madarak, állatok, napsütés.
A méhecske bábu ezután egy gyerek vállára száll, majd megkérdezi tőle, hogy lenne e kedve játszani vele és a virágokkal, amiket ő olyan nagyon szeret.

Játék: Virágról virágra
A gyerekek segítségével egyel kevesebb előre kivágott virágot teszünk le a földre, mint ahányan vannak. Egy gyerek marad virág nélkül, az ő fejére kerül a méhecske fejdísz. A párbeszédes mondóka a méhecske és a többi gyerek között hangzik el. A játék lényege, hogy a mondóka végén, minden virágon lévő gyerek és a méhecske is más-más virágot foglaljanak maguknak. Akinek nem sikerül virágot foglalni az lesz a következő méhecske.
A játékot addig játsszuk, míg a gyerekek szeretnék.

A játékot követően egy esőről szóló dalt teszek be a gyerekeknek, miközben közösen össze szedjük a virágokat majd mindenki elfoglalja a helyét a székeken. A dal után megbeszéljük az eső fontosságát:
– Honnan esik az eső?
-Mik nőnek tőle nagyra?
-Az eső után mi történik a természetben?

Itt elmondok egy mondókát, megkérem, hogy mutassák velem együtt.
„Gyülekeznek a felhők, (Karok lengetése a fej fölött)
esik az eső, (Zongorázás az ujjakkal)
dörög az ég, (Dobolás a combokon)
villámlik, (Hírtelen magasba emeljük a karjainkat)
lecsap. (Lecsapjuk a földre a kezünket)
Kisütött a nap.” (Újra a magasba emeljük lassan a karokat)

Végül a „Süss fel nap, fényes nap ” című énekkel zárom a tevékenységet, amit közösen felállva és karokat magasba nyújtva énekeljük.
A tevékenység végén elköszönünk egymástól a „Szervusz kedves barátom ” című énekes játékkal.

Néhány kiegészítő feladatlap: